Ez most hosszabb bejegyzés lesz… Nagyon hosszú…
Főként fehérjét tartalmaz minden élelmiszer, ami olyasmiből származik, ami mozog (vagyis inkább ami életében még mozgott). Ezek tehát az állati eredetű táplálékok, a húsok, a halak, a tojás (mert azt a mozgásra képes tyúk tojja), a tej (mert az a mozgásra képes tehénből, kecskéből stb. származik), a tejből készült túró, a máj…
Az ember ugyebár mozog, ami azt jeleni, hogy főként fehérjéből épül fel. Kicsit szakmaiabban megfogalmazva az emberi szervezet fő építőkövét a fehérjék adják. Fehérjéből épül fel a húsunk, belső szerveink, főként abból állnak az izmaink. Éppen ezért nagyon fontos a szervezetet jó minőségű, megfelelő forrásból származó fehérjékkel ellátni. Mert azokból vagyunk képesek felépíteni saját fehérjéinket. Ez minden ember számára fontos, de azok számára, akik szeretnének minőségi izomzatot felépíteni, vagy rendszeresen sportolnak, elengedhetetlen fontosságú.
Mi a jó minőségű fehérje?
Az ételekhez a feldolgozás során sok olyan adalékanyag is hozzákerül, ami képes rontani a „minőségét”. Nézzünk meg mondjuk egy felvágottat. Az állat húsához a feldolgozás során zsiradékot adnak, hogy ne legyen olyan száraz. A boltban kapható felvágottakba a zsír mellett gyakran kerül só és cukor (bizony, cukor is), különféle fűszerek, hogy jobb legyen az ízük. Tesznek még bele állományjavítókat, vizet, kocsonyásítót (hogy jól formázható legyen), és mindenféle más összetevőt (pl. E-számokat), színezőanyagokat, hogy jobban tessen a vásárlóknak. Mire egy hús eljut odáig, hogy megvesszük felvágottként a boltban, az eredeti fehérje mennyiségnek már csak a töredékét tartalmazza. Nagyjából ugyanez a helyzet a joghurtokkal, sajtokkal stb. is. Gyakran a végére már nem is tudni, mi mindenből áll össze az adott élelmiszer.
És nem csak az a kérdés, hogy a feldolgozás során mi minden kerül bele a termékbe. Gondoljuk végig, hogy milyen jelentősége van például annak, hogy egy adott állat, aminek a feldolgozott termékeit fogyasztjuk, milyen körülmények között van tartva. Az állattartás is egy ipar. Minél hamarabb feldolgozhatóra nő egy állat, annál több pénzt lehet kihozni belőle. Nagyanyáink hosszú időn át háztájon megtermő zöldekkel, búzával etették pl. a tyúkot, mire levágták. Ma már speciális, felturbózott táplálékokkal etetik az állatokat, hogy minél hamarabb elérjék a vágósúlyt. Az adalékok azután megjelennek a húsukban, tojásukban, tejükben is.
A legjobb, ha olyan forrásokat találunk, amik természetesek. Próbáljunk olyan őstermelőket felkutatni, akikről tudjuk, hogy kisházi körülmények között, nem a gyors felhizlalásra hajtva tenyésztenek szarvasmarhát, nyulat, halat, csirkét. És árulják a belőlük származó tojást, házilag feldolgozott vajat, tejet, túrót, sajtot. Az igaz, hogy az ilyen tyúk sokkal soványabb, kevésbé guszta és sárga, mint amit a boltban kapsz, de tudd, hogy sokkal egészségesebb a számodra. Mert nem minden arany, ami fénylik.
Tisztában vagyok azzal, hogy ezt nem könnyű megvalósítani. A következő kompromisszumos megoldás, ha az üzletekben található húsból, egyéb alapanyagokból te készíted el magadnak a felvágottat, csinálsz néha házi sajtot. Még mielőtt ledobnád a láncot, és azt mondanád, hogy „ez a nő biztos megbuggyant, fog a … otthon párizsit meg kolbászt gyártani”, gyorsan szólok, hogy semmi bonyolult dologra nem gondolok ám. Lehet pl. filézett csirkemellet jól befűszerezni, bepácolni, egyben megsütni, és utána a rostokra merőlegesen szép vékonyan felszeletelni. Kész a felvágott. A nyers máj kb. 10 perc alatt megsül hagymával. Ha lepürésíted, és teszel bele vajat, fűszereket, kész a házi májpástétomod. Sajtot pedig egy kis tejből és ecetből nem sok munka és idő elkészíteni. És mehet bele, ami jólesik: fokhagyma, snidling, tarkabors stb. Rengeteg a lehetőség.
OK, lehet, hogy még mindig azt gondolod, hogy „menjen ez a sunyiba, nem akarok semmivel pepecselni a három gyerek meg a munka mellett”. Ha végképp nincs időd, energiád, akkor törekedj arra, hogy a boltban azokat a termékeket válaszd, amik kevés adalékanyagot tartalmaznak:
Felvágottak
A felvágottak közül jobb választást jelent az, amiben látod a húsrostokat (lehetőleg minél többet), és nem alkot egy homogén színű, pépes egységet az egész. A felvágott tartalmazzon minél több tiszta húst, és minél kevesebb zsiradékot. Ha lehet, nézd meg az összetevőket a csomagoláson! Ha már le van szeletelve, és pultból veszed, akkor hagyatkozz a szemedre!
Tojás
A boltban vásárol tojásokon mindig találnod kell egy több betűből és számból álló kódsort. Hogyan tudod ezt értelmezni? A tojások mérete, akár csak a ruháknál az S-XL rendszerbe sorolódik. Az S jelölésű tojás kicsi (small), az M a közepes (medium), az L a nagy (large), az XL pedig az extra nagy (extra large). A tojások minőségét a nagyságuk nem feltétlenül befolyásolja. A számkódban az első számot érdemes figyelni. A 4 vagy 0 ökológiai tartásra utal, az 1 szabadtarásra, a 2 alternatív tartásra, a 3 ketreces tartásra. A számkód további része azt pontosítja, hogy a világ mely részén nevelik a tojást tojó tyúkot. Törekedj hát 0, 1 vagy 2-vel kezdődő tojás vásárlására!
Tej
Nagy a vita azzal kapcsolatban, hogy egészséges-e tejet fogyasztani. Én nem szeretnék ezzel kapcsolatban állást foglalni. Valamennyi tej (kávéba, főzéshez) szerintem bele kell, hogy férjen a változatos, egészséges táplálkozásba. Ha naponta 1-2 liter tejet megiszol, arra mondjuk már én is azt mondom, hogy célszerű csökkenteni a mennyiséget.
A boltokban 0-1,5-2,8 és 3,5%-os zsírtartalmú tej kapható. Tudnod kell, hogy minél nagyobb a tej zsírtartalma, annál lassabb a benne található tejcukor (cukor!) felszívódása. Egy-két bejegyzéssel később tudni fogod, ez miért fontos. Szóval mérlegelj! Ha fontosabbnak tartod a zsírok bevitelének csökkentését, válassz alacsonyabb zsírtartalmút, de ha nem zavar a zsír, akkor 1-2% a tejben nem oszt, nem szoroz, jöhet a magasabb zsírtartalmú. Finomabb, gazdagabb, és lassítja a szénhidrátok felszívódását, ami fogyókúra esetén fontos tényező lehet.
Sajtok
A sajtoknál a zsírtartalom és a hozzáadott anyagok mennyisége a kritikus kérdés. A legtöbb sajt legalább annyi (vagy több) zsírt tartalmaz, mint fehérjét.
A zsírtartalom szerint inkább válassz alacsonyabb zsírtartalmú sajtot!
Az érlelés tekintetében, minél rövidebb idő alatt érik meg az érlelt sajt, valószínűleg annál több kemikália van benne (próbálják gyorsítani az elkészülés idejét, hogy hamarabb piacra kerülhessen). Mondjuk ennek elég nehéz utánajárni, ha nem ismered a termelőt. Ha egy előre csomagolt sajtot keményebbnek észlelsz, az valószínűleg tovább ért (de nem biztos). Nehéz kérdés. A tartósítószer kérdésében lehet próbálgatni. Ha veszel egy sajtot, és az hetekig elvan a hűtőben anélkül, hogy penészedne, vagy más baja lenne, akkor valószínűleg sok tartósítószert tartalmaz. Ez jó teszt. Kis kivételt jelentenek a füstölt sajtok, mert a füstölés önmagában tartósít.
Lehetőleg válassz keményebb, alacsonyabb zsírtartalmú sajtokat! Ha meg lehet nézni az összetevőket, akkor mindenképpen olvasgass! Ha nem, akkor nyomogasd! Lehetőleg kerüld az ömlesztett sajtokat.
A feta sajtok ugyan rövid érlelésűek, viszonylag több sót és zsírt tartalmaznak, de kevesebb bennük a tartósítószer (könnyebben is romlanak). Időnként, pl. egy jó görög salátába beleférnek. Nassnak fogyasztva, naponta majszolgatva nem javaslom.
Húsok
Húsok közül pedig válaszd lehetőleg a sovány nyúlhúst (előző nap fokhagymás tejbe beáztatva, majd másnap kisütve vagy rántva valami fenséges), csirke vagy pulykahúst (főleg mellet), és próbáld meg háttérbe szorítani a sertést, birkát, marhát (bár néha az is belefér).
Halak
Hazánkban nagyon kevés halat fogyasztunk. Ha természetes, hazai vízben fogott halhoz jutsz (a haver fogott egy kapitális harcsát), érdemes elkészíteni és elfogyasztani. Sajnos a legolcsóbb, nagyobb üzletekben kapható olcsó tömeghalak többsége (bár általánosítani nem tudok, mindig vannak kivételek, és senkit sem szeretnék megsérteni) sokszor tápon érlelt, és kevésbé értékes. A halakon is tud zsírréteg képződni, ezt érdemes eltávolítani.
Az elkészítési módon is sok minden múlik persze, erre egy későbbi bejegyzésben kitérek.
Mit tanultál ma?
A fehérje nagyon értékes táplálékforrás, elsősorban állati eredetű élelmiszerekből jutunk hozzá. De nagyon kell ügyelni a forrásra. Igyekezz tiszta, ellenőrzött forrásból származó, alacsonyabb zsírtartalmú fehérjéket fogyasztani. Ha lehet, dolgozd fel a fehérjét (húst, tejet, májat) házilag! Ha nem lehet, akkor tájékozódj az összetételével kapcsolatban, és válaszd a célodnak leginkább megfelelőt!