Benkő Szilvia vagyok. Táplálkozási és életmód tanácsadó.

Hús-vér ember is vagyok. Olyan családból és olyan környezetből jövök, ahol a túlsúllyal való küzdelem, az egészségesebb életmódra való törekvés a mindennapok részét képezi, amióta az eszemet tudom. És folyton harcban áll a jó ételek, az ízek élvezetével. Imádunk enni, miközben folyton fogyni szeretnénk. Gondolom, nem csak az én környezetem küzd ezzel.

14 éves koromban kezdtem fogyókúrázni. Ez annyira jól sikerült, hogy a testsúlyomnak majdnem a felét leadtam. 95 kg-ról 52-re fogytam. Hogyan? Hát koplaltam, kínoztam magam. A legdurvább időszakban naponta 5-6 almát ettem. Ha nagyon éhes voltam, akkor ittam egy liter meleg teát (édesítővel!), vagy csináltam paradicsommártást, édesítővel, pici rántással. A szendvicsemben két vékony szelet diétás kenyér között csak paradicsom és uborka volt. Közben Főiskolára jártam, és naponta edzettem egy órát. Ha akartam, egy hét alatt 2-3 kilót fogytam. Jól hangzik? Nem annyira…

Anorexia nervosával és vészes vashiánnyal kerültem kórházba. A család meg fogta a fejét. Ezt az utat senkinek nem javaslom.

A fogyókúra során sok ismeretet magamba szívtam a mozgás és a táplálkozás szerepéről. A saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy egy életmód-váltás mitől sikeres, vagy mitől kudarc és szenvedés. Tudom, hogy milyen érzés túlsúlyosnak lenni, tudom, milyen érzés alultápláltnak lenni (és azt is, hogy bár azt mondják rólad, hogy kövér vagy sovány vagy, mégsem látod magad annak). Tudom, milyen az, amikor felkelsz, és nagy elhatározással szeretnél lefogyni, vagy milyen az, amikor nincs kedved az egészhez. Azt is tudom, az milyen érzés, amikor nem is tudod már, hogy miben higgy.

Később beiratkoztam egy táplálkozási tanácsadó képzésre, mert tudtam, hogy ez az a témakör és szakma, ami a leginkább érdekel.  Az iskola mellett és után a mai napig folyamatosan tanulok, olvasok, fejlesztem magam, hogy megfeleljek a saját célomnak. A táplálkozás kérdései mellett foglalkozom a megfelelő mozgásformákkal is.

Úgy gondolom, hogy mindenkinek a saját életére szabva kell megtanulnia mindazt, ami előre viszi az egészséges életmódra vezető rögös úton. Nincs egyetlen tuti megoldás a fogyásra vagy a hízásra, a lúgosításra vagy az izmosabb test elérésére. Persze léteznek alapelvek, amiket érdemes betartani, és amik működnek. De hogy Neked, éppen a Te céljaidhoz szabva, a Te életmódodhoz mérten mi a jó út, azt csak egyéni tervezés alapján lehet megtudni. Éppen ezért nem hiszek az általános csodaszerekben és diétákban. Mert ha azt gondolod, hogy nem vagy ugyanolyan, mint 10.000 másik ember (hogyan is lehetnél), akkor nem is hiheted, hogy az az életmód, amit 10.000 másik követ, Neked is pont jó lesz.

Azt is tudom, hogy ha elégedetlenek vagyunk azzal, ahogy élünk, és őszintén szembe nézünk mindazzal, ami miatt ide jutottunk, levonjuk a logikus következtetéseket, és mindent megteszünk a változásért, vállalva akár az ésszerű kísérletezést, akkor nincs lehetetlen. Sosem késő elkezdeni a változást, és nincs az a vékony pénztárca, ami határt szabhat a lehetőségeknek. Mindenkinek a saját útját kell megtanulnia, mi az, ami működik a számára. Elhatározással, kísérletezve, kitartóan előre haladva, és a hibákat belátva, azokon módosítva.

A blogbejegyzésekben éppen ezért olyan témákat próbálok körbejárni, amiken a saját életedre vonatkozóan el tudsz gondolkozni. Semmit ne tekints tuti módszernek. Próbáld ki, hogy a Te életedben mi működik, mit tudsz betartani! Az a célom, hogy megismerd az általános szabályokat, és megtanuld levonni azokat a következtetéseket, amik a Te számodra hasznosak, és működnek.

Megköszönöm, ha rendszeresen olvasod a bejegyzéseket, megírod a véleményed, a saját példádat, a személyes kérdéseidet. Ezáltal fog létrejönni az a blog, amit igazán szeretnék: egy olyan közösségi hely, ahol képet kapsz az egészséges életmód alapjairól, és mindarról, ami az alapelveket a Te számodra befogadhatóvá, alkalmazhatóvá teszi.