Alapvetően szénhidrátnak számít (tehát főleg szénhidrátot tartalmaz) minden egyes élelmiszer, ami a földből nő. Ilyen a rizs, a krumpli, a répa- vagy nádcukor (és a belőle készült finomított cukor) a gabona (a belőle készült liszt). És bizony ide tartozik minden zöldség és gyümölcs is, hiszen azok is a földből nőnek.

A szénhidrát a fő energiaforrásunk, mert nagyon gyorsan képesek vagyunk belőle energiához jutni. A szénhidrátokat az emésztőrendszer enzimei dolgozzák fel, majd a véráram juttatja el a sejtekhez (vércukor), amik hasznosítják energiaként.

Sok helyen olvassuk, halljuk, hogy a fogyás szempontjából kritikus kérdés a szénhidrátok bevitele, azt érdemes csökkenteni. És azt is halljuk, hogy zöldséget, gyümölcsöt fogyasztani egészséges. De ha a zöldség és gyümölcs szénhidrát (márpedig az), akkor most mi az igazság?

Az igazság az, hogy nem lehet az összes szénhidrátot egy kalap alá venni táplálkozási szempontból. Mert léteznek „jó” és „rossz” szénhidrátok. Hivatalosan rossz szénhidrát az egyszerűbb összetételű, és ezért gyorsan felszívódó szénhidrát, jó szénhidrát pedig az összetett szénhidrát, ami lassabban szívódik fel.

Egyébként azok az ételek, amiket az átlag emberek a szénhidrátok között szoktak felsorolni (a rizs, a fehér liszt, a kenyér, a péksütemények, a cukor) a rossz szénhidrátok közé tartoznak, és ezeknek valóban érdemes csökkenteni a fogyasztását. A zöldségek pedig alapvetően jó szénhidrátnak számítanak, így a fogyasztásuk fogyókúra esetén is javasolt. A következő bejegyzésekben elmondom, mitől jó vagy rossz egy szénhidrát, és hogyan hat a szervezetre.